A nők helyzete a dualizmus korában

Nők helyzete a dualizmus kori Magyarországon (1867 - 1914) 

-Ebben a korszakban jelentős változások történtek a nők társadalomban betöltött szerepét illetően Magyarországon.  

-Bár a nők a földi társadalmakban nagyjából fele részben voltak jelen, a történelemben betöltött szerepük ettől jóval alacsonyabb volt. 

-Jelentős lendületet kapott ekkor a jogkiterjesztés folyamata, bár választójogot csak később kaptak. 

-Fontos volt azonban a nőoktatás intézményesülése, és az egyetemek megnyitása a nők előtt. De a gazdasági életben is változásokat hoz a korszak, és nem csak a munkaerőpiacon jelennek meg a nők, de idővel már fontos pozíciókat is betöltenek. 

-Az átalakulás jelentős hatással van mindennapi életükre, értve ezalatt a gyermeknevelést, a házimunkát, de hatással volt a szabadidő eltöltésére, a sportra, a divatra is. 

Sajtó - Női lapok 

-Európában a XVIII. században jelentek meg először nőknek írt újságok. A korszak Magyarországán jellemző volt, hogy kevés női újság jelent meg, ezek is elenyésző példányszámokban. 

-Az 1880-as évektől kezdve kezdett nőni a kínálat és a példányszám. Ekkoriban eleinte előfizetéses formában terjedtek a lapok, de idővel a városokban kezdtek megjelenni az újságosbódék, ahol már minden társadalmi réteg hozzá juthatott az őt érdeklő sajtótermékekhez. 

-Ezek a lapok jelentős szerepet játszottak a korszak lányainak olvasásra szoktatásában, és ezáltal nevelésükben. Meg kell említeni a lapok sorából a Divat című lapot, a Divat Újságot, a Divatcsarnokot, melyek főleg a fővárosban terjedtek az 1860-as évektől. Érdemes még megemlíteni egy népszerű vidéki lapot is, a Divattudósítót, amely 1905-től jelent meg, és Miskolcon szerkesztették. 

-A női sajtó terjedésével egy időben megjelentek az első női újságírók is. 

Gazdasági élet 

-A dualizmus korának fejlődése megváltoztatta a nő szerepét a társadalomban és a családban egyaránt. Korábban jellemző volt , hogy a férj tegezte a feleségét, de az csak magázhatta az urát. 

-A paraszti családokban nem egyszer előfordult, hogy a nő az étkezések során nem ülhetett egy asztalnál a férjével. 

-A XIX. század második felétől a nők egyre növekvő számban jelennek meg munkavállalóként a nagybirtokokon, a gyárakban, az üzletekben, majd a XX. század elejétől alkalmazottként, tisztviselőként is. 

- Az I. világháború idején már a nők nagyjából húsz százaléka munkavállalóként volt jelen a társadalomban. 

- Az egyre növekvő számú úri középosztály nagy számban tartott cselédeket, ezt a presztízs is megkövetelte. Szinte nem is számított úriasszonynak, akinek nem volt legalább egy cselédje. 

-Ezeknek a cselédeknek a túlnyomó része nő volt. 

Nőegyletek Magyarországon 

-Az ebben a korszakban alakuló nőegyletek többnyire vagy jótékonykodtak, vagy valamelyik valláshoz tartozó nőket tömörítették. Fontos célja volt ezeknek az egyleteknek a szabadságharcban elhunyt hősök árváinak segítése. 

-A Pesti Izraelita Nőegylet árvaházat, ingyenkonyhát, majd a XX. század tízes éveitől gyermekágyasotthont szervezett és tartott fenn a befolyó adományokból. 

- 1884-ben alakult a Mária Dorothea Egyesület József főherceg lányának védnökségével. Ők a tanítónőket tömörítették, céljuk a tanítónői szakma anyagi és társadalmi elismertségének megszilárdítása volt. 

-A kor egyesületeinek bevétele adományokból, alapítványi pénzekből került ki, illetve szerveztek bálokat, felolvasóesteket, hangversenyeket, és az ebből befolyó belépti díjak is hozzájárultak a fenntartásukhoz. 

Oktatás 

-Korábban főleg szerzetesrendek folytattak nőoktatást, bár léteztek népiskolák, ahol fiúkat és lányokat együtt oktattak. 

-1845-től vált kötelezővé az elemi iskola első két osztályának elvégzése mindenki számára. 1868-tól Eötvös József hatásàra törvény írta elő, hogy ugyanazt a tananyagot tanulják fiúk és a lányok is, 6 - 12 éves korig kötelező volt részt venni az elemi iskolai oktatásban. 

-Sorra jönnek létre olyan tanfolyamok, amelyek a lányokat célozzák, például kézimunka tanfolyam. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására jelentősen csökkent az analfabétizmus. Míg 1880-ban a nők 30 százaléka tudott írni, olvasni, addig 1900-ban már 46 százalék. Régiónként voltak eltérések: a legtöbben Sopronban és környékén tudtak írni, olvasni a hölgyek, ahogy haladtunk keleti irányban az országban, úgy mutattak egyre rosszabb értékeket a statisztikák. 

-1896-ban Wlassics Gyula minisztersége idején vált lehetővé, hogy a nők érettségizzenek. Az első leánygimnáziumi érettségit 1900 júniusában tartották. 

-A budapesti és kolozsvári egyetemek kapui nyíltak meg a hölgyek előtt, illetve ekkortól vált lehetővé a külföldön diplomát szerzett hölgyek számára, hogy honosíthassák diplomájukat. 

- Az első női hallgató, aki a budapesti tudományegyetem matematika - fizika szakára beiratkozott,
Glücklich Vilma volt. 

Szabadidő, sport 

-A század végére a polgári és főúri családok lányaihoz, asszonyaihoz hasonlóan a városokban lakó munkás és cselédlányok is kialakították saját szórakozási szokásait és színtereit, az előzőektől jól elkülönülve. 

- A gazdagabb családok hölgyei bálozással, színházzal, olvasással, utazással töltötték szabadidejüket, a kevésbé tehetőseknek maradt a séta parkban, erdőben, esetleg az adott település főutcáján. 

-Az utazások népszerűsödésében szerepet játszott a gőzhajózás, a vasút, és a városi tömegközlekedés rohamos fejlődése. 

-Ebben az időben kezdenek a nők egyedül, kísérő, felügyelet nélkül közlekedni, ezt azonban sokan veszélyesnek tartják. 

-A séta és kirándulás mellett divatba jöttek a nők által űzött sportok, de ez sokak rosszallását váltotta ki. 

Felhasznált irodalom: Molnár Zoltán: A női szerepek megváltozásának társadalmi és katonai vonatkozásai a dualizmus időszakában 1867 - 1914 Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel - nők a dualizmus kori Magyarországon 1867 - 1914 Fotók a Hölgyek napernyővel című kötetből származnak.