Adoma
Adoma
Hogy mi is az az adoma? Rövid, vidám történet, csattanóval a végén. Prózai epikus műfaj. Többnyire tréfás fordulatokban gazdag, és gyakran élces, gúnyos hangvételű. Nem valós személyek az adomák szereplői, hanem jól ismert, jól beazonosítható alakok, társadalmi csoportok, illetve ezek jellemzői. Így az elmesélt történetekről tudható, hogy nem valós eseményeket örökítenek meg. Az adoma közel áll az anekdotához, gyakran keverik is a két műfajt, de az anekdota megtörtént eseteket mesél el, szemben az adomával. Az adoma leginkább élőszóban terjedt, amíg az itáliai reneszánsz néhány szerzőjénél írásban is megjelent. A népköltészetben fellelhető adomák mellett létezik irodalmi adoma is. A tizenkilencedik században Vilhelm fon Klejszt, illetve Krisztián Fridrih Hebbel műveiben emelkedik igazán irodalmi rangra. A magyar irodalomban jeles adomázóként említhetjük Jókai Mórt, Ötvös Károly, de a legkiválóbb közülük sokak szerint Mikszáth Kálmán volt.