Aforizma
Aforizma
Moldova György két hőse, a féllábú Kertész, aki a szabó mesterséget űzte, és Vak Frédi, éppen a Kiskörben sakkoztak. Egyikük rázta a kónt, azaz kontrázott, amikor a következő rendkívül épületes párbeszéd hangzott el:
Ha akarsz egy aforizmát….
… csókold meg a farom izmát…
A rövid, ám de velős bevezető után talán már sejthető, hogy most az aforizmáról lesz szó.
A műfaj eredetét, más egyéb műfajokhoz hasonlóan, rövid keresés után az ókorban találjuk meg. Ilyen formában is maradtak fenn korabeli filozófusok tanításai. Legjelesebb képviselőjük Erasmus volt, hozzá fűződik az első ismert aforizma gyűjtemény, amelyet a középkorban magyarra is lefordítottak.
De mi is az az aforizma? Egy tömör, lényegre törő, szellemes, erkölcsi vagy bölcseleti tételt rejtő és kifejtő mondás. Többnyire egyetlen mondatból áll, és nem ritkán kínos igazságokra mutat rá egészen kellemetlenül. Közérdekű gondolatokat fogalmaz meg és mond el néhány szóban úgy, hogy a mögöttes tartalom könnyen érthető és ezáltal megjegyezhető legyen. Legismertebb magyar képviselője Eötvös József, akinek 1864-ben kiadott Gondolatok című műve a magyar irodalom legkiválóbb aforizma gyűjteménye.
Az aforizma egyik ága a graforizma, ahol képekkel is díszítik a szöveget, az elrendezés pedig a képversekhez hasonló. XXI. századi modern megjelenési formája a digitális felületeken az úgynevezett mém.