Szabó Lőrinc: A Semmiért Egészen (rövid vázlat)

• A Miskolcon született költő talán legtöbbet szavalt verse 
• Költészetének vezérmotívuma a szerelmi vágy, a szenvedély volt 
• 1931-ben írta, a következő évben jelent meg a Te meg a világ című kötetben 
• Verseiben nem fogalmazott olyan emelkedett módon a szerelemről, mint elődei vagy kortàrsai, némileg nyersebben jelenítette meg férfi és nő kapcsolatát 
• Sajátosan öntörvényű volt a szerelem megítélésében, és erősen zavarta, hogy ez negatív megítélés alá esik a társadalom szempontjából Börtönnek érzi a világot, bár a verset közel tíz évnyi házasság után írta 
• A vers címzettje eredetileg felesége volt, de később úgy ítélte meg, hogy akár a szeretőjére is vonatkozhatnak a leírtak 
• Egy hűtlen férfi követel hűséget, amit maga persze nem ad meg, így némileg önzőnek tűnik Féltékenységét ellensúlyozandó, hogy a nőt a saját mikrokozmoszàn belülre kényszerítene, ahonnan ellenben ő maga elcsatangolhat időnként 
• A nő szemszögéből tekintve az ilyesmit hímsovinizmusnak hívják 
• Ezzel a verssel betekinthetünk a költő szerelmi életének mélyén rejlő örvényekbe, sajátos szerelemfelfogásába, ami igazából nem más, mint a gátlástalan önzés